Nem sajátságos.

"Elvesztettem zsebkendőmet, szidott anyám érte.
Annak, aki megtalálja, csókot adok érte.
[...]
Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni."

Hogy a zsebkendő elvesztésének mégis mi köze van a szerelmes csókokhoz? Ugye, hogy a népdalok rébuszos nyelvén kívül az égvilágon semmi...

Egy szemléletesebb példa egy másik népdalból:

"Éva, szívem, Éva,
Most érik a szilva,
Terítve az alja,
Fölszedjük hajnalra"

Hajnalra? Ugyan ki az a bolond, aki az éjszaka közepén nekiáll szilvát szedni a fa alól? Nem kell a népdalokat szó szerint értelmezni, mert sosem fogtok rájönni, mit jelentenek.

Ja, és még valami, a válasz szerzőjének: nem gyermekdal - népdal!

@borbúza: A Már minálunk babámmal ugyanez a helyzet